Klímabarát gyepgazdálkodás
Zempléni Múzsa, 23 (89), 64-69.
Mit csinálunk?
Ökológiai fejlesztéseket végzünk a Duna-mentén, a budapesti Naphegyen és Sárospatak térségében.
Szaktanácsadást nyújtunk környezeti és ökológiai problémák kezelésében.
Ismeretterjesztő előadásokat tartunk, öko-tudatos programokat szervezünk, ökológiai kutatásokat végzünk, monitorozunk.
Légifotókat, térképeket, geodéziai felméréseket készítünk.
Projektjeink
Városkert
Rakjuk rendbe az utcát! Csatlakozz közösségi városszépítő programunkhoz!
A városban úgy lehet boldogan élni, ha fák, virágok és rend vesz minket körül. Ezért gondozzuk a Naphegy és a Lisznyai utca kereszteződésében lévő Fadrusz kertet. Nem világos, hogy a lakók és a kutya sétáltatók miért hanyagolják el ennyire a kertet, de ennek okát valószínűleg mélyebb szocio-ökonomiai tanulmány tárná fel. Amit a két kezünkkel meg lehet tenni, azt rendszeresen önkéntesként megtesszük; felseprünk, összeszedjük a szemetet, füvet vetünk, növényeket ültetünk.
Az önkormányzattal sokszor felvettük a kapcsolatot, javaslatokat, kéréseket fogalmaztunk meg, illetve MOL zöldövezet pályázatot szerettünk volna benyújtani a park fejlesztésre. Nagy eredményünk, hogy kéréseink meghallgatásra találtak. A park fejlesztését az I. kerület Önkormányzat 2020-ban elkezdte, bővebben itt.
Egy-egy „rendrakás” után látványos a különbség. Célunk a városi kertészkedés kiterjesztése, hogy természetes legyen, hogy a saját környezetünk élhetőbbé tételéhez magunk is hozzájárulhatunk. Az a sikk, ha szebben tartjuk a házunkat, az utcánkat, mint a szomszéd…
A városi kertek, parkok fejlesztésének keretében több ötletünket megosztottuk telefonos fogadóóráján az I. kerület polgármesterével, V. Naszályi Mártával:
- Legyenek füvesített dombsávok, dombocskák a Vérmező és a Horváth kert szélén; ez visszafogja a zajt, illetve a por- és levegőszennyezést, valamint kizárja az autók és az aszfalt látványát, egy belső, élhetőbb tér képződik, ahol valóban érdemes játszani, edzeni, sétálni, akár laptop-on dolgozni.
- Védjük le a megmaradt értékeinket! Érjük el, hogy ami megérdemli, az kapjon műemléki védettséget, legyen természeti emlék, vagy egyedi tájérték. Ezzel is állítsuk meg az ingatlanlobbi rombolását!
- A városkép védelmének érdekében az I. kerületen kívül se lehessen eltakarni azoknak a házaknak a homlokzatát, amiket kizárólag reklám céllal borítanak be, ne vegyék el a szemünk elől a várost!
- A Tabánba nem való rock fesztivál helyett civil fesztiválra, fórumra van szükség, ahol a civil szféra lehetőséget kap a bemutatkozásra, a lakossággal, önkormányzattal való szorosabb együttműködésre.
Bővebben
Tanyavilág
A tanyasi gazdálkodás rendkívül összetett, diverz életközösséget tart fenn. Sok helyen látni még erdőben gyümölcsfákat, legelőn facsoportokat, vízmosásban tölgyeket, száz éves kőházakat; mindezek akár egy hektáron belül is előfordulnak, de más hasonló mikrokozmosszal váltakozva akár több ezer hektáron át szövevényes mintázatot alakíthatnak ki. A mai támogatási struktúrák nem kedveznek a tanyás világ fenntartásához…. De ezeket az emlékként megmaradt tájmozaikokat a bennük fenntartott biológiai sokféleségükért és a bennük, általuk megőrzött tudásért szeretjük.
Evolúciós-ökológiai értelemben véve a táj hosszú távú alkalmazkodóképességének magjait alkotják. A szántóföldekre járó méhek itt pihennek meg, itt tisztul meg a víz, vagy éppen forrásként itt tör elő, itt köti meg a talaj szenet. Egy élmény felfedezni a szerves egységet a tájban, de ez nem elég, fenn kell tartani, illetve létre kell ezeket hozni. Azért teszünk kisebb léptékben pl. a sárospataki tanyavilágban vagy nagyobb léptékben az EU-s döntés-előkészítő kutatások során, hogy ezeket a táji funkciókat, táji elemeket fenntartsuk.
A tanyás világról bővebben a Zempléni Múzsában olvashatnak.
Tanácsadói tevékenységünk segítségével készült el több olyan EU-s szakértői dokumentum (EIP-AGRI), amelyben a legeltetés szénmegkötésre gyakorolt hatását elemeztük és javasoltuk a szénmegkötés szélesebb körű támogathatóságát
A tanyás világról bővebben a Zempléni Múzsában olvashatnak.
Tanácsadói tevékenységünk segítségével készült el több olyan EU-s szakértői dokumentum (EIP-AGRI), amelyben a legeltetés szénmegkötésre gyakorolt hatását elemeztük és javasoltuk a szénmegkötés szélesebb körű támogathatóságát
Bővebben
Erdősítés
Az erdők jelentős ökológiai funkcióval rendelkeznek. Az erdők oxigént termelnek, megkötik a túlzott mértékben kibocsátott szén-dioxidot, mérsékelve ezáltal a klímaváltozást, illetve hozzájárulnak a biológiai sokféleség fenntartáshoz. Hozzájárulnak továbbá a talajerózió és az árvíz kockázat csökkentéséhez és nem utolsósorban minden mítosz nélkül, vagy éppen azzal együtt, de megnyugtatják borzolt idegeinket. Az erdősítés sokszorosan win-win stratégia; azért ültetünk fákat, hogy ezeket a funkciókat elősegítsük.
A Duna mentén egykor sokkal jelentősebb volt az erdők kiterjedése. Kutatásainak során megvizsgáltuk, hogy valaha milyen erdők voltak jellemzőek a Duna mentén és javaslatokat tettünk ennek helyreállítására. Több erdőállomány egészségi állapotát mértük föl és magunk is elkezdtük az erdők helyreállítását. A klímaváltozáshoz leginkább a termőhely adaptált genetikai anyag képes alkalmazkodni. Ezért több helyen, pl. az érdi Kakukk-hegyen, tölgy makkokat gyűjtöttünk és a tölgy csemetéket előnevelés után a Százhalombattai Régészeti Parkba ültettük. Az erdősítést az egyesületi körben, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaként immár több száz hektáron folytatjuk.
Egyesületünk erdősítési projektéről bővebben „A Duna menti tölgyesek restaurációjának lehetőségei” című könyvünkben olvashatnak.
Egyesületünk erdősítési projektéről bővebben „A Duna menti tölgyesek restaurációjának lehetőségei” című könyvünkben olvashatnak.
Bővebben
Publikációink
Könyvünk
Bakó Gábor, Koncz Péter, Kissné Uzonyi Ágnes, Csathó András István, Góber Eszter, Tóth Zsuzsa, Besnyői Vera
A DUNA MENTI TÖLGYESEK restaurációjának lehetőségei
A Duna menti erdők visszaállítása nemcsak környezeti, de gazdasági és társadalmi szempontból is kívánatos. Könyvünk a térség egykori és jelenlegi erdősültségét bemutatva lehetséges ajánlást tesz a visszaerdősítés üteméről, az erdők hasznosításáról.
Az egykori erdősültséget többek között egykori vegetáció térképek, feljegyzések, Kr. e. 7000-ből származó szenült maradványokon keresztül mutatjuk be. A jelenlegi erdősültséget, az erdők típusait Budapesttől Mohácsig és az erdők klímaszabályzó szerepét terepi felmérések, légi fotók és modell számítások alapján mutatjuk be.
Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait és a jövőbeli visszaerdősítés ütemét és módját pedig halásztelki és tököli mintaterületeken keresztül vázoltuk fel.
Ismeretterjesztő cikkeink
Az erdők és a gyepterületek klímaszerepe
National Geographic Magyarország, 2018. február 5.
Légifelvételek költséghatékony osztályozási módszereinek kidolgozása az erdőgazdálkodás és a nemzeti parkok számára
Botanikai Közlemények, 100, 63-76.
Őrizzük meg természetes vizeink biológiai sokféleségét!
National Geographic Online (2019.03.22.)
Variation in groundwater levels in old growth oak forests on the Great Hungarian Plain in the last 75 years
Steppe Oak Woods and Pannonic Sand Steppes Conference 6-8 October 2011 Kecskemét, Hungary, 51-53.
Más lesz a tavasz?
Zempléni Múzsa, 56, 86-88.
A Nemzetközi Poláris Év – Stílus, projektek és felfedezések 1-3.
Élet és tudomány, 33, 1030-1032., 35, 1100-1102., 37, 1162-1164.
A környezettudatos tájgazdálkodás nyomában
Könyvismertetés: Baráz Csaba, Kiss Gábor (szerk.) 2009: A Zempléni Tájvédelmi Körzet, Abaúj és Zemplén határán, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Andrásfalvy Bertalan 2007: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt
Élet és tudomány, 33, 1030-1032., 35, 1100-1102., 37, 1162-1164.
Hová vezetnek az ökológiai lábnyomok?
Élet és tudomány, 17, 535.
Tanyavilág
Zempléni Múzsa, 17, 77-79.
Különböző gyephasznosítási formák hatása a rétsztyepp vegetáció-szerkezetére a peszéradacsi réteken
Botanikai Közlemények, 103, 267-268.
The effect of seasonality and microclimatic conditions on the photosynthetic activity of terricolous lichen species in semiarid grasslands
XX Simposio de Botánica Criptogámica, Porto, Portugália, Book of Abstracts p. 120.
további publikációink
Könyvünk
A DUNA MENTI TÖLGYESEK restaurációjának lehetőségei
A Duna menti erdők visszaállítása nemcsak környezeti, de gazdasági és társadalmi szempontból is kívánatos. Könyvünk a térség egykori és jelenlegi erdősültségét bemutatva lehetséges ajánlást tesz a visszaerdősítés üteméről, az erdők hasznosításáról.
Az egykori erdősültséget többek között egykori vegetáció térképek, feljegyzések, Kr. e. 7000-ből származó szenült maradványokon keresztül mutatjuk be. A jelenlegi erdősültséget, az erdők típusait Budapesttől Mohácsig és az erdők klímaszabályzó szerepét terepi felmérések, légi fotók és modell számítások alapján mutatjuk be.
Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait és a jövőbeli visszaerdősítés ütemét és módját pedig halásztelki és tököli mintaterületeken keresztül vázoltuk fel.
Cikkeink
Klímabarát gyepgazdálkodás
Zempléni Múzsa, 23 (89), 64-69.
Az erdők és a gyepterületek klímaszerepe
National Geographic Magyarország, 2018. február 5.
Légifelvételek költséghatékony osztályozási módszereinek kidolgozása az erdőgazdálkodás és a nemzeti parkok számára
Botanikai Közlemények, 100, 63-76.
Variation in groundwater levels in old growth oak forests on the Great Hungarian Plain in the last 75 years
Steppe Oak Woods and Pannonic Sand Steppes Conference 6-8 October 2011 Kecskemét, Hungary, 51-53.
Más lesz a tavasz?
Zempléni Múzsa, 56, 86-88.
A Nemzetközi Poláris Év – Stílus, projektek és felfedezések 1-3.
Élet és tudomány, 33, 1030-1032., 35, 1100-1102., 37, 1162-1164.
A környezettudatos tájgazdálkodás nyomában
Könyvismertetés: Baráz Csaba, Kiss Gábor (szerk.) 2009: A Zempléni Tájvédelmi Körzet, Abaúj és Zemplén határán, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Andrásfalvy Bertalan 2007: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt
Élet és tudomány, 33, 1030-1032., 35, 1100-1102., 37, 1162-1164.
Hová vezetnek az ökológiai lábnyomok?
Élet és tudomány, 17, 535.
Tanyavilág
Zempléni Múzsa, 17, 77-79.
Különböző gyephasznosítási formák hatása a rétsztyepp vegetáció-szerkezetére a peszéradacsi réteken
Botanikai Közlemények, 103, 267-268.
The effect of seasonality and microclimatic conditions on the photosynthetic activity of terricolous lichen species in semiarid grasslands
XX Simposio de Botánica Criptogámica, Porto, Portugália, Book of Abstracts p. 120.
további publikációink
Kedvenceink
